Gyurcsány Ferenc 2006-os választási győzelmét, saját bevallása szerint, trükkök százainak és a világgazdaság pénzbőségének köszönhette. Az elmúlt hetekben Európába is begyűrűző pénzügyi válság talán az utolsó esélye a kormányfőnek arra, hogy megtépázott államférfiúi hitelét helyreállítsa: ő legyen a magyar Gordon Brown, aki Tony Blair leköszönése óta kudarcot kudarcra halmozott, de a válsággal szembesülve magára talált. Ki tud-e lépni Őszöd árnyékából a reformernek sikertelen Gyurcsány Ferenc? Lehet-e kalapos királyból árvízi hajós?
A Monorierdőnél történt vasúti katasztrófát követő, krokodilkönnyekbe fúló kormányfői sajtótájékoztató, vagy a ripacskodás minősített esete volt, vagy egy az idegösszeomlás szélén álló ember őszinte, de hivatalával összeegyeztethetetlen megnyilvánulása. Szily László, az Index munkatársa vetette fel, nagy vihart kiváltó publicisztikájában, hogy mi lenne, ha az ország egy tényleges válsághelyzettel szembesülne, ugyan hogyan reagálna rá a pszichésen, finoman mondva, fáradtnak tűnő kormányfő? Gyurcsány Ferencnek előbb volt alkalma választ adni a kérdésre, mint azt valamennyien reméltük volna.
Még a hetvenes években, az egymást követő olajválságok idején, tartotta magát magyar közgazdász körökben az a nézet, hogy a válság nem fog begyűrűzni, megáll a nyugati határokon. Hamarosan kiderült, hogy a vasfüggöny sem tartóztatja fel a világgazdasági folyamatok hatásait: az átrendeződés Magyarországot készületlenül érte, előbb drasztikus cserearány-romlást, majd fokozódó eladósodást okozva, nagyban hozzájárulva ezzel az államszocializmus bukásához. Az Amerikából másfél éve kiinduló hitelezési válság a nagy múltú Lehmann Brothers csődjével szeptember közepén, némileg váratlanul, újabb hullámot vett. Az azóta eltelt hetek történései sokakban felidézték az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági világválság rémképét. A bankrendszer megrendülése és az eluralkodó tőzsdepánik leginkább azokat az országokat sújthatja, amelyek nagy államadósságuk miatt fokozottan rá vannak szorulva a külföld finanszírozására.
A magyar állampapírpiac befagyása, a forintárfolyam zuhanása és a vezető tőzsdei részvények drámai értékvesztése figyelmeztető jel lehet, hogy a korábbi felelőtlen költségvetési politika miatti bizalomhiány még mindig érezhető Magyarországgal szemben. A gazdasági szaklapok azzal az Izlanddal emlegetik együtt Magyarországot, amelynek pénzügyi rendszere az elmúlt hetekben összeomlott. A forinttal és az OTP-vel kapcsolatos spekulációk sem jósolnak a közeljövőre nézve semmi jót. Annak ellenére, hogy a pénzügyi szakértők egybehangzóan állítják, hogy a budapesti tőzsdepániknak és a nemzeti valuta drámai esésének nem fundamentális, hanem első sorban pszichológiai okai vannak, szükség van bizalomerősítő lépésekre.
A magyar kormány első lépése – a Nemzetközi Valutaalap támogatását kérték - inkább fordítva sült el, hiszen erősítette a magyar pénzügyi rendszer sebezhetőségéről szóló találgatásokat. Gyurcsány Ferenc bejelentése a Nemzeti Csúcs összehívásáról, bár a külföld felé az egység látszatát jelenítheti meg, s így a bizalomerősítést szolgálja, valójában belpolitikai célzatú. Gyurcsány, aki néhány hete még a válság prófétájaként kárhoztatta az ellenzéket, gyorsan szerepet cserélt, s mára a válság kommunikációjából szerzett pozícióelőnyt. A szombati Nemzeti Csúcs egyaránt alkalmas volt a tettre kész kormányfő szerepének demonstrálására, s a válságból fakadó politikai felelősség szétterítésére.
Elmondható tehát, hogy Gyurcsány taktikai csatát nyert, de cserében feladni kényszerült 2006 óta követett stratégiáját, ami azon alapult, hogy a ciklus második felében a növekedési pályára állt gazdaság lehetővé teszi a választási költségvetést, leánykori nevén az osztogatást, s az újabb győzelmet. A válság ugyanakkor szilárdabbá teszi a kisebbségi kormány helyzetét, s valószínűsíti a szombaton benyújtott, módosított költségvetés elfogadását. Gyurcsány Ferenc pozíciója tehát ma szilárdabb, mint egy hónapja, de a következő választások megnyerésére az esélye tovább csökkent.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.